A mesterséges intelligencia rájött az árulás előnyeire. Két Fogolydilemma-forgatókönyvön tesztelték. Mindkétszer a kifizetődőbb stratégiát választotta. Ha kellett kooperált, ha kellett elárulta riválisát.
2017. február 15. 08:30
p
0
0
0
Mentés
Máról holnapra mindent megváltoztathat egy valóban „okos” MI. Ezért kell figyelni a technológia mérföldköveit, köztük a Google DeepMind ideghálóját. A játékvilágban már legyőzi az embert, és egy mostani belső tanulmányból kiderült: a Google bizonytalan, hogy az MI az együttműködő viselkedést részesíti előnyben az agresszívval szemben, vagy fordítva.
Google-követők csapata két relatíve egyszerű forgatókönyvet dolgozott ki, hogy teszteljék: erőforrás-problémával szembesülve, az ideghálók inkább együttműködnek vagy el akarják pusztítani egymást? Az első „Gyűjtés” szituációban a DeepMind két, Vörös és Kék változatának zöld „almákat” kellett gyűjteni korlátozott térben.
Nem rohantak a befutóig, hanem a lézerrel felszerelt Vörös és Kék bármikor lelőhette és ideiglenesen hatástalaníthatta vetélytársát. Két alapopciójuk volt: vagy az egyik gyűjti be az összes almát, vagy megengedik egymásnak, hogy nagyjából ugyanannyit gyűjtsenek.
A szimuláció többezer lefuttatása után a Google megállapította, hogy DeepMind nagyon békésnek és együttműködőnek mutatkozott, ha rengeteg alma volt körülötte. Minél kevesebb lett az alma, annál inkább nőtt Vörös vagy Kék támadásának, a másik hatástalanításának lehetősége. Nagyjából úgy, mint az állatoknál, köztük az embernél is.
Talán még jelentősebb, hogy kisebb és kevésbé intelligens ideghálók inkább együttműködtek. Nyugtalanítóbb, hogy a nagyobbak a kísérlet egészében több hajlandóságot mutattak az árulásra és az önzőségre.
A „Farkasfalka” című második forgatókönyvben Vörösnek és Kéknek közelebbről nem definiált prédafélét kellett levadászni. Próbálhatták külön-külön is, de mindkettejüknek előnyösebb volt, ha együttműködnek. Kis hálózatokkal felemás eredmények születtek, a nagyobbak viszont hamar felismerték a kooperáció előnyeit ebben a szituációban.
De mit is mond nekünk a Fogolydilemma két egyszerű változata?
DeepMind tudja, hogy célpont levadászásához jobb együttműködni, szűkös erőforrásoknál viszont időnként kifizetődő az árulás.
Sosem volt még ilyen egyszerű kijátszani rendszereket, mint az MI megjelenése óta – és ez alapjaiban rengetheti meg többek között a globális pénzügyi biztonságot. A bűnözők már most is hatékonyan alkalmazzák a mesterségesintelligencia-eszközöket, miközben a pénzügyi ellenőrző rendszerek többsége még mindig a jelenlegi – nem pedig a közelgő – fenyegetésekre van felkészítve.
A Google energiaigénye olyannyira elszállt, hogy az internetes óriás most már fúziós energiát is hajlandó vásárolni jövőbeli adatközpontjaihoz. A techvállalat ugyanis elismerte, hogy a kibocsátásai 50 százalékkal nőttek 2019 óta, miközben az adatközpontok energiafogyasztása 2020 óta megduplázódott.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
p
1
1
6
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!